A webáruház tulajdonosok hajlamosak elfelejteni, mennyire el vannak kényeztetve a Google Analytics által.

Számos olyan funkció van, ami e-kereskedelmi vállalkozásoknak a leghasznosabb, ezeket fogom egy sorozatban bemutatni.

Kezdjünk a Shopping Behavior nézettel, ami ötletem sincs mi lehet a magyar Analytics-ben, mert soha nem használtam. 😀 Fordítsuk most viselkedés helyett Vásárlói Folyamatnak, mert gyakorlatilag egy shopon belüli vásárlói funnelnézet.

Ezt a nézetet a bal oldali menüben a Conversions fül alatt találod.

Itt megjegyezném, hogy amennyiben nincs enhanced ecommerce tracking a webáruházadban, akkor nem lesz itt semmilyen adat.

Azonban, mivel ma már minden bérelt webáruházban ez alap funkcionalitás és a nem bérelt platformokon is egyszerűen beállítható, feltételezhetjük, hogy nálad is működik. Ha nem, akkor irgum-burgum, irány beállítani.

Emellett fontos, hogy ahhoz, hogy megfelelő statisztikát kapjunk, állíts be olyan idősávot, amin legalább 1-200 rendelés adata ott van. Kisebb szám esetében sokkal kevésbé lesz pontos a mérés.

Analytics vásárlási folyamat nézet

Tehát ebben a nézetben tetszőleges szegmensekre bontva láthatjuk azt, hogy vásárlóink a fő webáruházi funnel checkpointokat milyen arányban teljesítik.

Azaz, hány % rakott kosárba? Mennyien estek ki a pénztároldalon? stb.

• A legelső oszlop az adott időszaki összes session-t, azaz munkafolyamatot mutatja.

(Hogy mi számít session-nek, az fiókonként állítható, de alapból a 30 perc tétlenségig, vagy oldalelhagyásig tartó böngészést nevezzük ennek.)

• A második oszlop az összes session-t, tartalmazza amiben termékoldali megtekintés történt.
• A harmadik amiben kosárba tétel.
• A negyedik a checkout, avagy fizetés megkezdése, pénztár oldal.
• Az utolsó pedig az összes sessiont, amiben tranzakció, avagy rendelés történt.

Ez azért izgalmas, mert így láthatjuk azt, hogy a funnel melyik részén van gond a webáruházunkban, melyik metrikán tudunk javítani!

És mivel az átlag webshop tulajdonos nem tudja mi a jó és mi a rossz arány, 3 példát hoztam, hogy összehasonlíthassuk őket! (Ezért jó sok webáruházzal együttdolgozni, mert egy idő után kialakul az emberben, hogy már ránézésből tudja, ha valahol gond van.) A cikk olvasása közben pedig a saját analitikádat is hozzánézheted.

Igyekeztem, úgy belőni, hogy 3 különböző eredményt mutathassak, de kb. azonos nagyságrendű termékmegtekintéssel. A képek kattinthatóak, hogy pontosan látszódjanak a számok.

1. Példa

Nagyon egészséges számok, nem véletlenül tettem előre. Több dolgot is érdemes megfigyelni.

1. Mivel csak kb. a munkamenetek fele történt termékmegtekintéssel, feltételezhetjük, hogy a forgalom nagy része nem termékoldalra érkezik, hanem akár egy blogcikkre. Érdemes lehet arra odafigyelni, hogy a látogatók nagyobb része jusson el a termékekhez.
2. A termékoldalakon 22,4% a kosárbatétel aránya, ez kiemelkedő.
3. Aki kosárba tett, picit több, mint 80%-ban eljutott a checkoutig, ez is nagyon egészséges.
4. Ugyanakkor a checkout folyamat már csak átlagos – 31,05% fejezi is be a rendelését.

Teendők: A nem termékoldalra érkező látogatókat odaterelni és a checkout folyamatot javítani, hogy az is kiemelkedő arányú lehessen.

2. Példa

Azonnal szembetűnő, hogy az előző shophoz képest a konverzió alig fele akkora. Hol tűnnek el a vevők? Menjünk megint sorban!

1. A kezdő lépés még ennek a shopnak kedvez: a látogatók egészséges, az előzőhöz képest jóval nagyobb része eljut a termékoldalakra.
2. Ugyanakkor a termékoldalak konverziója már csak átlagos – a 8-12%-os kosárbatételi arány tökéletesen középszerű. Nem vészes, de bőven lehetne rajta javítani.
3. A kosárbatettek kiemelkedően szép aránya jut el a checkout folyamathoz, itt minden rendben.
4. A checkout minimálisan megveri az első shopot, de továbbra sem kitűnő az eredmény.

Érdekes az eredmény, ami csak az ilyen összehasonlításokon látszik: bár a termékmegtekintők száma csak kb. 20-25%-kal kevesebb, mint az első shopnál, a vásárlások száma mindössze ötöde!

Teendők: termékoldalak konverziójára kellene nagy hangsúlyt fektetni és drasztikus javulást lehetne hozni a végső konverzióban, illetve a checkout folyamat sem tökéletes.

3. Példa

Megint teljesen más eredményeket látunk.

1. Ahogy az első webáruház esetében, szintén szuboptimális a termékmegtekintések aránya.
2. Ahogy a kosárbatételek aránya sem kiemelkedő, sőt! Alulról súrolja a normális értékeket.
3. Majd következik a legborzasztóbb érték: akik kosárbatesznek terméket, csak 52,34%-ban kezdik meg a checkout folyamatot! Ahogy az előző két shopban láthattuk, ez elég rossz érték.
4. Ugyanakkor a checkout folyamatra odafigyeltek, mert a 40%-os arány kiemelkedően jó.

Teendők: A checkout folyamat kivételével minden értéken lehetne javítani, legfőképpen az add to cart – checkout közötti értéken.

Most hogy látjuk a shopnál, hogy hol folyik ki a funnelből a pénz, nekiállhatunk különböző eszközöket bevetni, hogy befoltozzuk.

Pro tipp: érdemes ezeket a változtatásokat A/B tesztelni ÉS az Analytics timeline-on bejelölni, hogy mikor történt a változtatás, hogy később is láthassuk azt:

Disclaimer: Ne vedd szentírásnak a fentieket, hiszen természetesen nem zárhatjuk ki a mérési hibát és azt sem, hogy az egyes réspiacoknál más és más értékek számítanak jónak. Ugyanakkor egy kb. hüvelykujj-szabály azért úgy gondolom látszik a fenti 3 példából és a saját webáruházadnál látni fogod, melyik irányba érdemes elindulni.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel, kommenteld be véleményed és oszd meg webáruház tulaj ismerőseiddel!